2011. augusztus 7., vasárnap

Linzer tönköly lisztből

... megkóstoltam, megszerettem, megsütöttem :))) Próbáljátok ki!

  
Hozzávalók:
  • 0,5 kg liszt  (tönköly liszt - finomliszt fele fele arányban)
  • 25 dkg margarin
  • 2 tojás
  • 1 sütőpor
  • 20 dkg cukor (én nagyrészt mézet illetve barna cukrot használtam)
  • kb. 1 dcl tej
A hozzávalókat összegyúrjuk. A tejből csak annyit tegyünk a tésztához, hogy egy féllágy, sodrásra alkalmas tésztát kapjunk. Az eredeti recept 1-2 dcl tejet írt, de már 1 deci is annyira ellágyította a tésztát, hogy nem győztem további lisztet adni hozzá. A tésztát pihentessük fél óráta hűtőben.

Linzerkarika
A tésztát fél centi vastagságúra kinyújtuk, kerek formával kiszaggadjuk, kisütjük és lekvárral töltjük
Előmelegített sütöben 160 fokon (légkeveréses) 8-10 perc alatt készre sütjük.
 
Gyümölcsös pite 
A tészta felét kinyújtuk fél centi vastagságúra, megkenjük lekvárral és tetszés szerint reszelhetünk rá almát vagy körtét. A maradék tésztából pedig elkészítjük a "rácsozást".
Előmelegített sütöben 160 fokon (légkeveréses) 30 perc alatt készre sütjük.

2011. július 18., hétfő

Gabriel García Márquez búcsúlevele

... nem tudom nem megosztani :))


Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy rongybábu vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan kihasználnám. Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de meggondolnám azt, amit kimondok.

Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek, hanem azért, amit jelentenek.

Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott szemmel töltött perccel hatvan másodperc fényt veszítünk.

Akkor járnék, amikor mások megállnak, és akkor ébrednék, amikor mások alszanak. Ha Isten megajándékozna még egy darab élettel, egyszerű ruhába öltöznék, hanyatt feküdnék a napon, fedetlenül hagyva nemcsak a testemet, hanem a lelkemet is.

A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt hiszik, az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést!

Szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám, hogy magától tanuljon meg repülni.

Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel, hanem a feledéssel jön.

Annyi mindent tanultam tőletek, emberek... Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.

Megtanultam, hogy amikor egy újszülött először szorítja meg parányi öklével az apja ujját, örökre megragadja azt.

Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra, amikor segítenie kell neki felállni.

Annyi mindent tanulhattam tőletek, de valójában már nem megyek vele sokra, hiszen amikor betesznek abba a ládába, már halott leszek.

Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt, amit gondolsz. Ha
tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és imádkoznék az Úrhoz, hogy a lelked őre lehessek. Ha tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt mondanám neked, "szeretlek", és nem tenném hozzá ostobán, hogy "hiszen tudod".

Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap van nekünk, szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek, és hogy sosem felejtelek el.

Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést.

Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd a fülükbe, mennyire szükséged van rájuk, szeresd őket és bánj velük jól, jusson időd arra, hogy azt mondd nekik, sajnálom", "bocsáss meg", "kérlek", "köszönöm" és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz.

Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért. Kérj az Úrtól erőt és bölcsességet, hogy kifejezhesd őket. Mutasd ki barátaidnak és szeretteidnek, mennyire fontosak neked.

Paradicsomos bruschetta

... az olaszországi túrázás után pár nappal elkapott a nosztalgia és muszáj volt valamilyen olasz ételt készítenem, hogy felidézhessem egy kicsit az ott töltött, fantasztikus napokat! Így jött a bruschetta ötlete amit először készítettem életemben. Mondanom sem kell, hogy azóta felkerült a kedvencek listájára! 

 Hozzávalók:
  • fehér kenyér
  • paradicsom
  • bazsalikom
  • fokhagyma
  • extra szűz olívaolaj
  • bors
Elkészítés:
Akit zavar a paradicsomhéj az első lépésként távolítsa el azt (forrásban levő vízben 4 percig hagyjuk ázni a paradicsomot, majd jeges vízbe téve könnyedén lehúzhatjuk a héját). Én ezzel nem vesződöm, egyrészt lustaságból :))) másrészt jobb ízét érzem, ha rajta van a héja is :)))
Az előkészített paradicsomot félbe vágjuk, kimagozzuk és a húsát apró kockára vágjuk. Egy keverőtálban összekeverjük egy kevés frissen vágott bazsalikommal, ízlés szerint sóval, borssal. 
A kenyérszeleteket megpirítjuk, megfokhagymázzuk és végül ráhalmozzuk a paradicsomot. Az így kapott szendvicseinket meglocsoljuk extra szűsz olívaolajjal és már tálalhatjuk is.
Aki szereti az intenzív fokhagyma ízt az a paradicsom közé is metélheti. Én jobb szeretem vele bedörzsölni a kenyérszeleteket így kevésbé intenzív a fokhagyma íze. Ha laktatóbb szendvicseket szeretnénk, akkor tegyünk a tetejére egy-egy szelet mozzarella sajtot.

2011. július 4., hétfő

Sárgabarackos lepény

Nem tudom ti hogy  vagytok vele, de nekem úgy rémlik mintha már hetek óta rossz idő volna és egyfolytában esne az eső. Azon elmélkedtem reggel, hogy vajon esett-e az eső medárd (június 8) napján,  mert ha igen akkor nincs mese, 40 nap eső!!! A "jó" hír viszont, mégha így is volna, hogy már "csak" 14 napot kell kibírni és ismét ránk ragyog a napt  :)))) Mielőtt azonban végképp elriasztanálak benneteket az oldalról :))) megígérem befejezem a riogatást! Inkább megoszton veletek ennek a csodás lepénynek a receptjét amivel a hetet indítottam. A tészta receptjét Horváth Ilona Szakácskönyvében találtam és szokásomhoz híven ismét kicsit manipuláltam :))) - lásd. a zárojelben levő kommenteket.

Hozzávalók:
  • 25 dkg liszt (én kevertem bele egy kevés finomlisztet, illetve 1-2 kanálnyi búzakorpát)
  • 2 dkg friss élesztő
  • 1 dkg cukor
  • 1 tojás
  • 5 dkg zsír v. vaj (a hűtő rejtett némi libazsírt :)
  • kb. 2 dl tej
  • csipetnyi só
Töltelék:
  • a fenti mennyiséghez kb. 12-14 szem közepes sárgabarack
  • porcukor, fahéj ízlés szerint
Az élesztőt felfuttatjuk a langyos tejben amiben előzöleg felolvasztottuk a cukrot. Miután az élesztő szépen feljött, adjuk hozzá a többi alapanyagot és gyúrjunk belőle egy nem túl kemény tésztát. Akkor jó a tészta, ha kicsit ragad a kezünkhöz. Miután a tészta a duplájára kelt, lisztezett deszkán kisodorjuk, majd zsírral kikent tepsibe helyezzük ahol ismét kelni hagyjuk kb. 20 percig. Miután a tészta ismét megkelt, rakjuk rá a megmosott, félbevágott (kimagozott) barackokat és ízlés szerint hintsük meg fahéjas porcukorral. Előmelegített sütőben 180 fokon kb. 40 perc alatt aranybarnára sütjük.

2011. május 17., kedd

Rántott bodzavirág

... a hétvégi szülőlátogatás eredményeként egy hatalmas csokor, frissen illatozó bodzavirággal tértem haza. A lakás egy szempillantás alatt megtelt az édeskés illattal ezáltal munkára serkentve szürkeállományomat  :))) A tea adott volt, de ennél azért nagyobb kihívásra vágytam. Piros barátnőm azonban nem hagyta túl sokáig szenvedni a sejteket :))) mert amint hazaértem a skype már pislogott és jött is a rántott bodzavirág ötletével... :))))  Kereken egy napig bírtam ellenállni a kísértésnek majd tegnap este nekiláttam a munkának és elkészítettem. Igazán nem volt nagy ördöngősség. Egy kis palacsintatészta, olaj, bodzavirág. A fotózáshoz még annyi türelmem sem volt mint általában, mert szerettem volna minél előbb megkóstolni a végeredményt. Ennek függvényében a kép (szokás szerint :) nem egy műalkotás, de azért remélhetőleg átadja a "feelinget" és többen is kipróbálják majd. Ha akad a környéken - akácvirággal is kísérletezhetünk.   

Hozzávalók: 
  • sűrű palacsintatészta
  • bodzavirág
  • olaj a sütéshez
  • fahéjas porcukor
*helyesbítés 
    Szokásos módon készítsünk sűrű palacsintésztát és a megmosott bodzavirágot mártsuk meg benne., forró olajban pár perc alatt ropogósra sütjük. Ha van otthon elég olaj (ami nekem nem volt :))) az a szárával együtt mártsa a virágot a palacsintatésztába és úgy süsse meg, de a szára akár le is vágható sütés közben. Tálaláskor szórjuk meg fahéjas porcukorral. A vendégek imádni fogják! :)))